Farsangra hangolódás

Farsangra hangolódás

Elkezdődött a farsang időszaka, amikor egymást érik az álarcos és jelmezes bálok, amelyekre ki kell találnunk, hogy minek öltözzünk, milyen álarcot vegyünk fel.

Ennek apropóján ismerjük meg az álarc történelmét. A világon ugyanis kevés olyan rejtélyes és misztikus dolog létezik, mint az álarc, hiszen bármik, és bárkik lehetünk, ha felveszünk egy-egy maszkot. Átváltozhatunk a végzett asszonyává, egy gonosztevővé, vagy éppen az igazság bajnokává. Minden csak fantázia kérdése. Az álarc történelme egészen az őskorig nyúlik vissza, ugyanis már akkor is ezek mögé bújtak az emberek. Akkoriban ez nem csupán szórakoztató játék volt, hanem az élet tisztelete és a varázslat része. Mivel a lélek kiszállt a testből, ezért az azt magára húzó újra élettel töltötte meg a bőrt. Anno ez volt az a pillanat, amikor az emberek az élet és halál határán állhattak, ettől volt varázslatos.

Az álarcok a kezdetek óta a misztikum részei, ezért nem csoda, hogy a mai napig arra törekednek a készítők, hogy minél varázslatosabb, vagy éppen ijesztőbb darabokat készítsenek a karneválokra, bálokra, vagy színpadi darabokra. Az álarc egyfajta többszörös újjászületés. Amikor felvesszük, mások lehetünk, majd jön a csattanó, amikor levesszük, és valaki megpillanthatja az igaz valónkat. A maszkok a kettősséget és a titokzatosságot is jelentik, mert jelképezi, készségek és hatalmak birtokosává teszi azt, aki felveszi. Az álarcok azonban csak akkor kelnek életre, ha felvesszük, különben csak szimbolizál egy adott tulajdonságot, amit nekünk kell megtestesítenünk, ha felöltjük. Az álarc tehát egyfajta jellemrajz, egy titok, amire olykor mindenkinek szüksége van.

Lakóink éppen ezért elkezdték az álarcok készítését, s majd a télűző mulatságon lehet gondolkodni, hogy vajon kit rejt egy-egy sikeresen elkészült maszk.