Lágy ősz

Lágy Ősz

„Hamvas szürke ködbe bújt hajnalok

az ég felé nyújtózó házak közt bolyongott

melegségét bátran, lágyan szétosztó

kedves, kellemes őszi nappalok...”

A lágy ősz színeiben az anyaföld tükröződik, a talaj barnái, okkerei, bézsei adnak számára stabilitást és megbízhatóságot. Puritán, dísztelen, titka az állandóságában rejtőzik, hiszen melegséget és biztonságot sugárzó palettáról van szó. Bár legfontosabb tulajdonsága, hogy tompa, nem nevezhető egysíkúnak. Színeiben ott rejtőzik az ősz tarkasága, csak az átmenet sokkal érzékenyebb: szinte akvarellként tűnnek egymásba a színek. A lágy ősz narancsos, nyugodt. Csendes, aranyló, de nem forró. Melegsége kevésbé sugárzó, mint a meleg őszé, inkább borostyán, mint tüzes izzás jellemzi. A rikító színek helyett finom földszínekre bukkanhatunk a palettán. A zöldek a nyári színeket idézik, kicsit szürkések, kékesek, mint a rozmaring, a zsálya, a kakukkfű vagy az aloé. A kicsattanó fűzöld, a telt mohazöld nem szerepel a lágy ősz színei között. Ellenben gazdag terrakotta színek uralják a színcsokrokat. A cserépvörös, az agyagvörös, a téglavörös, a kőteraszok kopott narancsai keverednek a tojáshéj árnyalatokkal, a tejeskávéval, a méhviasz színével, a szalmaszínnel, és megannyi olvadón kavargó meleg bézzsel, tejcsokoládéval, karamellával, lágy barnával, mokkával.