Pünkösdi királyválasztás és májusfa kitáncolás

 

 

A pünkösd a húsvét utáni 7. vasárnapon és hétfőn tartott keresztény ünnep, amelyen a kereszténység a Szentlélek kiáradását ünnepli meg. A Szentlélek az Atya és a Fiú kölcsönös szeretetének végpontja, áradása; ez a kiáradás.

Pünkösdi király

A középkor óta ismert szokás, ekkor ügyességi versenyen (tuskócipelés, karikába dobás) kiválasztották a megfelelő legényt, aki később a többieket vezethette, továbbá a pünkösdi király minden lakodalomba, mulatságra, ünnepségre hivatalos volt, a kocsmákban ingyen ihatott, a fogyasztását a közösség fizette ki később. Ez a tisztség egy hétig, de akár egy évig is tartott. Gyakran ez alkalomból avatták fel a legényeket, akik ezen túl udvarolhattak, kocsmázhattak.

 

Intézményünk lakói közül is választásra került pünkösdi király. A lelkes fiatalok 3 főpróbában mérhették össze tudásukat. Bátorság – padon végigjárás, ügyesség – karika dobása egy kisebb „májusfára” – és erő – medicinlabda távolba dobása – számokban mérkőztek meg egymással. 

Tavaszköszöntés

Már kora hajnalban az ablakokba, vagy a ház kerítés-lécei közé tűznek zöld ágakat, virágokat (bodzát, pünkösdirózsát, jázmint). Azért, hogy nehogy belecsapjon a házba villám. Néhol a lányos házakra tettek ki zöld ágakat.

Pünkösdi királynéjárás

Eredetileg 4 nagyobb lány (később több) körbevisz a faluban egy ötödiket. Ő a legkisebb, a legszebb. Énekelnek, és jókívánságokat ismételgetnek. Megálltak az udvarokon, majd a pünkösdi királyné feje fölé kendőt feszítettek ki, vagy letakarták őt fátyollal. Énekeltek, közben körbejárták a királynét, a végén pedig felemelték, s termékenységvarázsló mondókákat mondtak. Az énekek és a mondókák végén ajándékot kaptak. A Dunántúlon jellemző termékenységvarázslással összekötött szokás később adománygyűjtéssel párosult.

A pünkösdi királyunk mellé természetesen királynét is választani illet. Ezt a lányok májusfa körültáncolása révén döntötte el a szakértő zsűri. Körtáncban való éneklés és legügyesebben táncoló nyerhette el a pünkösdi királyné címét.

Csíksomlyói búcsú

Az egyik legfontosabb magyar Mária-kegyhely Csíksomlyón található. A csíksomlyói búcsú hagyománya a 15. századból maradt fenn az első írásos emlék, amely beszámol a pünkösdi zarándoklatról. A katolikus hívek pünkösdszombatra érkeztek meg a csíksomlyói kegytemplomhoz, majd mise után felvonultak a két Somlyó-hegy közé. A népszokás ma is élő hagyomány, a csíksomlyói búcsú a magyarság egyetemes találkozóhelyévé nőtte ki magát.

Májusfa kitáncolás

Májusfa kitáncolása intézményünkben június 11-ére esett. A kitáncolás előtt nagyon izgalmas feladatok várták a résztvevő fiatalokat. A táncos mulatság során volt természetesen a talpalávaló mellett ropogtatni való is, melyet szintén lakóink készítettek illetve szedték a hozzávalókat.